Az Egyesült Államok bejelentette műholdellenes rendszerei tesztelésének végét

15. november 2021-én Oroszország egy műholdellenes rakétával megsemmisítette a Kosmos-1408 műholdat, ami közel 1500 törmelék szétszóródását okozta egy forgalmas pályán, beleértve a nemzetközi űrállomást is. Az 60-as évek óta nem kevesebb, mint egy tucat sikeres tesztet hajtott végre az Egyesült Államok, a Szovjetunió/Oroszország, Kína és India ezen a területen, és több mint 6500 darab űrszemét keletkezett, amelyek közül 4500 még mindig a Föld körüli pályán van. polgári és katonai műhold-konstellációkat egyaránt fenyeget. Kamala Harris, az amerikai alelnök számára most példamutatással véget kellett vetnie ennek az eszkalációnak, beleértve az Egyesült Államokban ritka jelenséget is. Így ma reggel, a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államokban leállítják a műholdvédelmi rendszerek minden tesztelését, ezért járva a beszédet, miközben Oroszországgal és Kínával a feszültség a legmagasabb, és ez a Pentagon egy ilyen típusú fegyver kifejlesztésével foglalkozott, melynek bemutatójára hamarosan sor került volna.

Az utolsó amerikai tesztre 21. február 2008-én került sor, amikor az AEGIS USS Lake Erie cirkálóról elindított módosított SM3 ballisztikus rakéta a Csendes-óceán felett 245 mérföld (15 km) magasságban megsemmisített egy hibásan működő amerikai kémműholdat. Korábban egy ASAT ASM-135 rakétával felszerelt F-13 megsemmisítette a P1985-78 Solwin műholdat 1. szeptember 11-án, ennek a fegyvernek egyetlen tesztje során. Kína a maga részéről először 2007. január 19-én mutatta be ASAT képességeit, amikor egy SC-1 rakéta megsemmisítette az FY-865C időjárás-megfigyelő műholdat 3 km-es magasságban. Azóta az ország más rendszereket is kifejlesztett, köztük a kifejezetten erre a célra tervezett Dong Neng-2019 rakétát. XNUMX-ben India is végzett egy 300 km-es magasságban működő műhold megsemmisítése a Shakti hadművelet során, 270 darab törmeléket hozva létre alacsony pályán. Az izraeli Arrow 3 antiballisztikus rendszer potenciálisan alkalmas az alacsony pályán működő műholdak elfogására és megsemmisítésére is.

Az amerikai adminisztráció attól tart, hogy a tesztek leple alatt a műholdak megsemmisítése Kessler-szindrómát vált ki, amelyet Donald Kessler NASA-tanácsadóról neveztek el, aki a műholdak pusztulásához vezető láncreakció hatásait tanulmányozta. az űrszemét elszaporodása, amelyek maguk is más műholdakat károsítanak és semmisítenek meg, olyannyira, hogy már nem tudnak működő műholdat fenntartani az érintett magasságokban, és potenciálisan lehetetlenné teszik az űrkutatást. Sőt, minél magasabb a megsemmisült műholdak magassága, annál tovább marad a törmelék pályán, mielőtt a Föld gravitációja elkapná őket. Egy 300 km-re mozgó műhold esetében néhány évtől több évtizedig, vagy akár több évszázadig 800 km-en. magasság. Ezenkívül egy műhold ASAT fegyverrel történő megsemmisítése nemcsak azon a magasságon vetíti ki a törmeléket, amelyen a műhold működött, hanem a tengerszint feletti magasság széles tartományában, ami nagyon megnehezíti a törmelékpályák előrejelzését a megsemmisítés során.

A cikk 75%-a még olvasásra vár,
Iratkozz fel, hogy hozzáférj!

Les Klasszikus előfizetések hozzáférést biztosítanak
cikkek teljes verziójában, És reklám nélkül,
6,90 €-tól.

Hírlevél Bejelentkezés